Hasznos tudnivalók

 

Tűzifa vásárlás

  • Mikor?

A tűzifa vásárlást érdemes tavaszra, nyár elejére időzíteni, így a fának lesz ideje kiszáradni a fűtési szezon kezdetéig.

  • Hol?

Csak olyan megbízható helyről szabad tűzifát vásárolni, ahol meg is tudjuk nézni a választékot, szakszerű tájékoztatást kapunk, és a mennyiség mérésére alkalmas mérőeszköz is rendelkezésre áll. Utcai árusoktól kifejezetten nem ajánlatos tűzifát vásárolni, főleg nem súlyra.

  • Mennyit?

Az első vásárláskor legszerencsésebb két éves tüzelő mennyiségének a beszerzése, mivel így a második évtől biztosított a két éves száraz tűzifánk. A következő évtől már elegendő az egy évre való mennyiség megvásárlása.

Első vásárláskor érdemes az első szezonban felhasználni kívánt tűzifát akácból biztosítani, mivel az feldarabolva és összehasogatva egy nyár alatt is megfelelően kiszárad.

  • Mértékegységek

Tüzifa vásárlásakor kétféle mértékegységgel találkozunk. Az egyik a tömeget jelöli, általában mázsa (q) vagy kilogramm (kg). A másik pedig a térfogatra vonatkozik, ez a köbméter (m3). Ebben az esetben létezik rendezett és rendezetlen vagy ömlesztett m3. A két mértékegység közt az a különbség, hogy míg a rendezett m3-t többnyire kézzel rakodják tömören a rendezetlen m3-t gépekkel vagy emberi erővel szellősen dobálják össze. Így kevesebb fa kerül egységnyi térfogatú helyre, ám jobban szárad, olcsóbb és gyorsabb az előállítása így ezt az árban is érvényesíteni szokás.

Vásárlás előtt mindenképpen érdeklődjünk az eladónál a két féle űrmértékről! Ezzel rengeteg félreértéstől és kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat.

Véleményünk szerint mindenképpen szerencsésebb térfogatban vásárolni, mivel a fa súlya rengeteg tényezőtől függ, legfőképpen a fafajtól és a nedvességtartalomtól.

Ha nem szeretnénk feleslegesen vizet vásárolni jobban járunk, ha köbméterben gondolkodunk, ugyanis egy köbméter vizes fa ára ugyanannyiba kerül, mint egy köbméter száraz fa ára, így ha térfogatra vesszük tüzel?nket, nem fizetjük ki feleslegesen a fában lévő víz súlyát.

Ne ijedjen meg, ha egy köbméter fának viszonylag kicsi a súlya, ez csak annyit jelent, hogy száraz, azonnali tüzelésre kiválóan alkalmas tűzifát vásárolt.

  • Milyen fát?

Ha csak lehet, törekedjenek a keményfa beszerzésére, mivel sokkal magasabb a fűtőértéke a puha fákkal szemben. Keményfák: tölgy, bükk, gyertyán, akác, gyümölcsfák.

A fenyő hosszú távú tüzelésre nem alkalmas, mivel magas a gyanta tartalma, emiatt komolyan károsíthatja tüzelőberendezését és kéményét. Begyújtáshoz viszont remek választás.

Tűzifa tárolás

  • Hol?

A tűzifát jól szellőző fedett helyen célszerű tárolni. Nyáron akár szabad ég alatt is remekül szárad, ősszel a csapadékosabb idő beköszöntével azonban mindenképpen érdemes tető alá rakni tüzelőnket.

Rosszul szellőző helyen (pl.: pincében, ponyva alatt) tűzifát tárolni nem szerencsés. Ilyen körülmények között könnyen bepenészedhet, befülledhet a fa és csak nagyon nehezen veszíti el nedvességtartalmát. Pincébe, ponyva alá csak a már kiszáradt tűzifát tároljuk be. Ponyvát, fóliát a farakás tetejére teríthetünk, úgy, hogy a rakás oldala ne legyen lezárva így a szél át tud fújni a rakás résein.

  • Mennyi ideig?

Ha tehetjük, két évig hagyjuk tüzelőnket száradni mielőtt fűteni kezdenénk vele. Ennél tovább nem érdemes várnunk a száradással, mivel ha fel van darabolva és hasítva a fa ennyi idő alatt tökéletesen kiszárad. Ha tovább akarjuk tárolni tüzelőnket elkezdhet romlani a minősége (korhad), és rengeteg helyre és anyagi befektetésre van szükségünk.

  • Hogyan?

A tűzifát feldarabolva, összehasogatva a legjobb tárolni. Ilyenkor sokkal nagyobb felületen tud párologni belőle a víz mintha nem lenne elhasítva és méteres hosszban lenne. Bizonyos fa fajok (például a bükk) hajlamosak a befülledésre, ha nem tud kellő gyorsasággal elpárologni víztartalmuk. Ez akkor következhet be, ha hasítás nélkül méterben tároljuk.

 

Fa fajok

  • Tölgy:

Sárgás belsejű, sűrű rost szerkezetű fafaj. Kérge sűrűn barázdált, közepes vastagságú, sötét barna színű. Kiváló tűzifa. Viszonylag könnyen hasad. Kalóriatartalma valamivel alacsonyabb a bükknél, gyertyánnál, és csertölgynél, de jóval hamarabb képes leadni azt. Az ideális fűtőérték eléréséhez a tölgynek szükséges minimum egy nyár a száradáshoz.

  • Csertölgy:

Sárgás belsejű, sűrű rost szerkezetű fafaj. Kérge vastag, mélyen barázdált sötét barna színű. Törzse könnyen hasítható, de az ágai felé gyakran görcsös, ami nagyban nehezíti a hasogatást. A tűzifák között a leglassabban száradó fajta (felhasogatva két nyár), ellenben nagyon hosszan tartja a parazsat, kalóriatartalma a legmagasabb, hasonló a gyertyánhoz.

  • Gyertyán:

Fehér belsejű, sűrű rost szerkezetű fafaj. Kérge vékony, szürke. Könnyen fülled, és szárazon nagyon nehezen hasogatható, ezért ajánlott még nyers állapotában a kívánt méretűre hasogatni. A fülledésre való hajlama miatt, száraz szellős helyen ajánlott tárolni. Viszonylag lassan szárad, ezért a beszerzését érdemes úgy ütemezni, hogy lehetőleg két nyarat tudjon száradni. A legmagasabb kalória tartalmú fafaj, egyenértékű a csertölggyel. Remek parázs tartó.

  • Bükk:

Enyhén sárgás belsejű, sűrű rost szerkezetű fafaj. Kérge vékony, szürke, mint a gyertyáné. Fülledésre érzékeny, ezért a lehető leghamarabb hasogatni kell, és azután száraz szellős helyre betárolni. Viszonylag lassan szárad, ezért a bükk fát is érdemes jó előre megvásárolni, hasonlóan a gyertyánhoz, tölgyhöz, csertölgyhöz. Kalóriatartalma kifejezetten magas. A csertölgy és a gyertyán után ő következik a rangsorban.

  • Akác:

Nyersen belsejének színe élénksárga, rost szerkezete laza. Kérge világosbarna, mélyen barázdált. Ezen öt fajta közül a legalacsonyabb kalória tartalmú. Előnye, hogy akár egy nyár alatt is teljesen kiszárad. A parazsat kevésbé tartja, mint az itt felsorolt társai, viszont könnyen gyullad. Mivel nyersen is elég az akác a legoptimálisabb megoldás abban az esetben, ha f?tési szezon során a korábban vásárolt tűzifa készletünk kiürül és további tüzelő vásárlására kényszerülünk.

 

Tüzelési tanácsok

  • A megfelelő tüzelőanyag

A hosszú távú, takarékos és környezetbarát f?tésre a légszáraz (kb. 15%-os nedvességtartalmú) keményfa a legalkalmasabb. A teljesen nyers, vizes és a légszáraz fa eltüzelésekor akár 25-30%-os tüzel?anyag megtakarítás is tapasztalható a száraz fa javára. Ez a különbség az alacsony égéshő és a víz elpárologtatáshoz szükséges energia elpazarlása miatt alakul ki.

A vizes fa nagymértékben károsíthatja tüzelő berendezését, mivel az alacsony égési hőmérséklet miatt a füstgáz hőmérséklete is alacsony így az hamarabb harmatpont alá hűl és kátrány csapódik ki belőle, amely csak rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem távolítható el. Ezen felül az alacsony égési hőmérséklet másik következménye az, hogy a káros anyagok nem tudnak maradéktalanul elégni így a környezetszennyezés mértéke is megnő.

  • Begyújtás

Tegyünk két nagyobb fahasábot egymással párhuzamosan a tűztér aljába kb. 10cm-re egymástól. A tetejükre keresztbe fektessük rá a vékonyra vágott gyújtóst. Erre a „hídra” tegyünk kicsit vastagabb fadarabokat, majd a következő szintekre már a nagyobb hasábokat. A „híd” alá készítsünk papírt lazán összegyűrve, majd gyújtsuk meg azt. Ha elég száraz a t?zifánk els?re sikerül a begyújtás. Ha valamilyen okból mégsem kapna lángra tüzelőnk, könnyedén pótolhatjuk a papírt mindaddig, amíg meg nem gyullad a fa.

  • Megfelelő mennyiségű oxigén biztosítása (begyújtás, lánggal égés, parázs)

A takarékos és környezetbarát tüzeléshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű oxigén biztosítása. Begyújtáshoz kell a legtöbb levegőt biztosítanunk. Mikor már intenzíven ég a tűz kb. – fél órával a begyújtás után – már el lehet kezdeni kevesebb levegőt juttatni a tűztérbe. Amikor már leégett a tűz és intenzíven izzik a parázs és nem szeretnénk több fát elégetni el lehet zárni a tűztér levegő utánpótlását. Ezt a folyamatot a modern kazánok, kályhák automatikusan vezérlik.

Az égés során mindenképpen elegendő levegőt kell biztosítanunk (nem szabad elfojtanunk a tüzet), különben a káros gázok nem tudnak elégni (környezet szennyezés, korom lerakódás) és nem alakul ki a kellő huzat a kéményben (visszafüstölés, mérgezés). Cserépkályhában akár robbanást is előidézhet a járatokban felgyülemlett el nem égett füstgáz.

  • Szellőztetés

A tűz égéséhez oxigén szükséges. Ezt a környezetéből vonja el. Esetünkben ez éppen a nappalink vagy a hálószobánk. Óránként akár több köbméter levegő is távozhat a tüzelőberendezésünkön és kéményünkön keresztül. Ezt a mennyiséget mindenképpen pótolnunk kell egészségünk és jó közérzetünk megőrzése érdekében. Napjaink egyre jobban szigetelt nyílászáróin nem tud elegendő levegő beszivárogni így nekünk kell gondoskodni a megfelelő levegő utánpótlásról. Legegyszerűbb mód a szellőztetés, de léteznek már automata légbeeresztő szelepek is.

 

További, az erdészeti hatóság által közzétett hasznos tudnivalókat (mennyiségek, váltó számok) talál az alábbi két linken:

NÉBIH Tűzifa tájékozató

NÉBIH vásárlói útmutató: Tűzifát csak okosan!

Kezdőlap